Szard le a karmát...add önmagad. Nem tetszhetsz, nem lehetsz szimpatikus mindenkinek. Furán érzed magad a felnőttek világában? Furcsának? Kevésbé felnőttnek? Másnak érzed magad? a körülötted lévők túl komolyak, túl felnőttek? Nem vagy egyedül az érzéssel.. Te más vagy, én is más vagyok... ők is mások, de a változatosság gyönyörködtet. És nem biztos, hogy ők a normálisak, az ő életük közelít a "tökéletes" élethez, hogy ők az igazán komoly felnőttek. Mi, művészi attitűdökkel rendelkező egyének kicsit színesebben látjuk azt a világot amiben élünk és próbálunk kicsit színesebben is élni, noha a körülöttünk élők ezt nehezményezik -ezért néha fuldoklunk ebben a szürke katyvaszban, amit ránk erőltetnek.
Szóval tojd le a karmát, hagyd a külső kontrollt. Ne légy Pán Péter sem, mert az a történet egy beteg elme szüleménye...
Egy ideje már nem írtam, úsztam a melókban, szebbnél-szebb ékszereket gyártottam és gyártok most is! Most pótoltam a mulasztásomat. Van új tetkó! Lemaradsz Drága! :-D Látod, én ebben teljesítem ki magam. Díszíttetem a testem. Jó érzés!