Megtaláltam! Őt. De ne örüljünk, már el is veszítettem. Elhagyott. A megismerkedésünk egy csoda volt, mint ahogy a kapcsolatunk egészen a végéig. Röhejes alig több, mint egy hónapot voltunk együtt. Vicces mi?! Minek sírok valaki után egy nyavalyás hónap után? Ez volt a legjobb…

Idén nincs bajom a Valentin nappal. Úgy döntöttem szemléletet váltok, mert tulajdonképpen, ha globálisan nézem a dolgot a szerelem szép. Emlékszem, egyszer láttam egy két férfi közötti esküvőt (igen, Steiner Kristófékét). Csodás volt! Ahogy egymásra néztek látszódott…

Van néhány barátnőm, akik porrá alázták magukat minden önbecsülésükkel együtt a párjukért miatt, tipikusan azok a fajta nők voltak akkor, akik bármit megtesznek azért, hogy a szerelmük el ne hagyja őket. Sajnálom, és szégyellem, de mindig éreztem egy csepp sajnálatot és egy…

Szinte mindannyiunkat megbántottak már, sebett ejtettek rajtunk, cipeljük a batyunkat, a múltunkat. A kérdés az, hogy a legutóbbi pofáraesés után idővel letudjuk e tenni a csomagunkat, egy megkönnyebbült mosollyal konstatálni, hogy ok, túl vagyunk rajta, elfelejtjük a régi dolgok…

 - Helló. Felhívott a randim... szupi, mi?! Cinizmusáradat. - Szia! De klassz! Lenne, ha nem tudnám kivel randiztál. Azért ugye kedves voltál vele? -  Éppen aludtam volna, annyira nem örültem neki, úgy vagyok vele, mintha téged hívnak Okoska, érted.. - Ne is mondj…

- Nem keresett.. - legszívesebben hazudnék, hogy de, persze, hogy jelentkezett és minden szuper, boldogság, rózsaszín felhők, és minden szerelmi giccs is megvan - szerintem nem is fog. Megbeszéltük, hogy találkozunk, de olyan vihar előtti csendet érzek. És ha nem jelentkezik a nagy…

Itt ülök és várok. Persze, hogy rá! Itt, ebben a koszos megállóban láttam jó néhány év után először, és itt köszöntünk el egy "Jó volt látnival". Na, igen, jó lenne megint. Szóval, most várom a csodát, benne úgyis hiszek. Ülök ezen a rozzant padon, kb minden harmadik…

Nos, úgy tűnik most már tényleg nem vagyok egyedülálló! Bár 2012-ben nyert optimizmusom szerint ezt is oly szuper vidáman próbáltam látni, hogy szinte már elhittem milyen remek csengése van az egyedülálló szónak. Már  a legutóbbi kaland (= idióta rák, akinek fogalma sincs…