Manapság már nem pasizom, nem ismerkedem. Teljesen felesleges! Azon kívül, hogy igényem sincs rá, sajnos  amint valaki kicsit is érdekelni kezd kb. 25 másodperc alatt égetem szénné magam előtte, és még IQ-m is nagyjából ezzel a számmal válik egyenlővé. Innentől halott ügy, és esélyem sincs megmutatni, hogy tudok néha értelmes összetett mondatokban is kommunikálni. Pont ezért, fel is adtam.

Pár hete, elmentem befizetni a számlámat a T-com-ba, sőt, egészen pontosan kilenc hete lehetett, ezt már csak azért is tudom, mert azóta még két csekk érkezett (Tisztelt Cég! Köszönöm, de azóta még kevesebb pénzem van. Bocsánat.).

Az ügyintézéshez pont a cég legjobb pasiját fogtam ki. Ez eddig nem hangzik rosszul, tudom, ám mivel én egy balfék vagyok, így valamiért nem tudom jól kezelni az ilyen helyzeteket. Mármint azokat, amikor egy tetszetős hím előtt értelmesen kéne viselkednem. 

- Biztos, hogy ez a Te számod? Csak mert nem a Te neveden van... - vágta hozzám a rém megalázó kérdést a T-com adonisa egy hülyének néző pillantással. Nem, de megcsörgetlek és akkor legalább egyikünk tudni fogja. ilyen, a világon nincs! Végre egy jó pasi megkérdezi a telefonszámomat, és én nem tudom megmondani! 

- Bocsánat, nem, egyáltalán nem biztos, hogy ez a számom, és a helyzet az, hogy fogalmam sincs a helyes számkombinációról. De akkor inkább mondanám a nevemet, azt legalább tudom.

Az Europark-ban soha többé nem fizetek be számlát!

Van valaki, akit egész szimpatikusnak - jóképűnek, értelmesnek, humorosnak - tartok, és okulva a bénázásaimból, ha meglátom, csak mosolygok, köszönök és elsietek. Épp csak egy sziát dobok felé, próbálok bájosan mosolyogni, és a lehető legkevesebb időt eltölteni a közelébe, holott pont, hogy a közelében szeretnék lenni, az ideális az lenne, ha mondjuk 1-2 méteres körzetében lehetnék. Úgy talán nem történhet semmi helyrehozhatatlan. Pedig ő is rám mosolyog, és ettől még jobban vigyorognom kell, és még inkább rohanok, mielőtt még megbotlok, leesek, vérezni kezdene az orrom, vagy észreveszi, hogy megint híztam..sose fogja megtudni, hogy egyébként egészen kedvelhető figura vagyok. Milyen kár, hogy azt hiszi, hogy egy hűvös, távolságtartó, érdektelen idióta vagyok. 

keep-calm-i-m-a-idiot-2[2]_1.png

A bejegyzés trackback címe:

https://csokiscsulok.blog.hu/api/trackback/id/tr805401336

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ragacsflash 2013.07.13. 17:38:48

Ugyan, egy kis bénázást még nem kell világtragédiájának felfogni. Én egyszer még a gimiben végigsétáltam a folyosón, miközben egy hosszú WC papírcsík lógott ki a szoknyámból. Na az égés volt! És akkor azt még nem is említettem, amikor elestem, kitörtem a bal első metszőfogamat, és egy teljes hónapig a nélkül kellett élnem (azóta persze már pótolták). Szóval mindenki lehet néha kicsit nyomorult, de ha úgy csinálsz mintha nem zavarna, akkor másokat sem fog.
süti beállítások módosítása