Pénteken kissé bajban voltam - ez kb. hetente egyszer rendszeresen előfordul - , kivételesen segítségre lett volna szükségem, s merő dacból, és taktikából legutóbbi udvarló sem volt hajlandó segíteni... Mindegy, a problémát megoldottam, egyedül, mint mindig.

Egyszerűen csak nagyjából 1 pillanat alatt ért a felismerés, hogy most tényleg elkezdett hiányozni egy párkapcsolat!

Utoljára másfél éve volt amolyan igazi normális átlagos kapcsolatom, és utólag már nem is látom olyan szörnyűnek, sőt, megint valami hasonlót szeretnék!
Megint olyat, hogy legyen valaki mellettem, de úgy igazán és nem csak egy dugás erejéig, legyen valakim, akire számíthatok, aki tényleg ismer és nem taktikázik... és amikor legközelebb bajban vagyok felhívhatom a világfájdalomtól nyivákoló hangomon és ekkor Ő megkérdezné mi a baj,mi történt... nincs kedvem mindig baromi erősnek lenni és mindig mindent egyedül megoldani, és mindig egyedül lefeküdni és felkelni. & tudod mit?! Már nem is hányok a pár és a párkapcsolat szavaktól.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.